Interjú Derekas Jánossal
Petőfi Rádió, Szűcs Péter rovata: Szép, szebb...
2005 augusztus 11.

Riporter: Jó napot kívánok, Szűcs Péter vagyok. Talán Önök is ismerik azt a régi görög közmondást, hogy a futás nemcsak egészségessé, hanem fiatallá és széppé is tesz. Talán ez lehetett az egyik célja a világharmónia futás rendezőinek. A másik célja az sokkal nemesebb: a népek barátságáról szól. Tulajdonképpen a világharmóniafutás Portugáliából rajtoltak a résztvevők március 2-án. Ez a zene, amit most hallanak ez a világharmóniafutás dala a futásról szól, aki tud angolul, az érti is, hogy run, run, run, run ezt éneklik benne. A stúdióban köszöntöm az egyik résztvevőt, aki Portugáliából elindult március 2-án, Derekas János ül itt a stúdióban, aki maraton futó. Üdvözlöm.

János: Üdvözlöm.

Riporter: 400 kilómétert futott 5 hét alatt. Lisszabonból kezdtek el futni a résztvevők. Meddig ért el tulajdonképpen 5 hét alatt?
Lisszabonból átfutottunk Spanyolországba, majd Franciaország következett, áthajóztunk Írországba, Észak-Írország, majd Skócia, Wales, Anglia és én Londonban fejeztem be.

Riporter: Egyébként akik elindultak március 2-án azok között még valaki végig fut, mert óriási távolságot kell lefutni. Itt egy térkép van előttem. Portugáliából indultak. Magyarországra fognak megérkezni Budapesten keresztül Nagykáta, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Kiskunmajsa és Szeged, pontosabban fordítva, mert alulról jönnek. Merthogy Budapest lesz a cél. De itt Oroszországon keresztül, az európai országokon keresztül Lengyelország, Lettország, Litvánia, Macedónia, Moldova, Németország, Norvégia: 45 európai fővároson halad keresztül a világharmóniafutás. Valaki ezt végig tudja futni, és túléli?

János: Egy ember van, és remélhetőleg túl fogja élni. Ő az európai koordinátor, gráci illetőségű úriember Dipavajan Renner hívják. Ő végigmegy az egész szakaszon, mivel ő az európai koordinátor.

Riporter: Hogyan lehet ezt fizikailag kivitelezni? 24000km-t.

János: Naponta kb. 8-12 km-t kell futni fejenként. Ez nem olyan nagyon-nagyon sok, kibírható.

Riporter: Nem is tűnik olyan soknak, de ilyenkor hogyan regenerálja az ember a testét vagy a szervezetét? Mert ha hetekig kell minden nap 8-12 km-t futni, azért gondolom a készletek egy idő után kimerülhetnek.

János: Ez így van, de azt tudni kell, hogy ez nem egy olyan futás, ahol fontos az, hogy milyen gyorsan futunk, itt az a lényeg, hogy fussunk. Annyira nem vesszük igénybe a szervezetet, mintha minden nap futnánk egy 10km-es versenyt, teszem azt.

Riporter: Ugye, maraton futó vagy, de létezik egy olyan műfaj is, hogy ultramaraton-futás. Ebben a Szép-szebben is foglalkoztunk már ezzel a témával. Mi a különbség a kettő között? Tehát mennyit fut a maraton futó, és mennyit az ultramaraton futó?

János: Klasszikus maratoni táv kicsivel több, mint 42km, 42.195m pontosan. Ezen kívül létezik félmaratoni táv is. Az ultramaratoni távok nagyon eltérőek lehetnek. A Sri Chinmoy Marathon Team, aki ezt a világharmóniafutást szervezi, szervezi a leghosszabb ultramaratoni futóversenyt is, ez 3100 mérföld. Kb. több, mint 5000km.

Riporter: Én úgy képzeltem az ultramaratoni futókat is, mint Ön a maratoni futókat is, mert olyan sok maratoni futóval az ember nem találkozik, hogy nagyon-nagyon vékonyak, soványak, mert minden energiát és minden csepp zsírt elégetnek, miközben futnak és ehhez képest itt ülsz velem szemben, és eszembe nem jutna, hogy te ultramaraton vagy maraton futó vagy. Ez miért van?

János: Valóban a hosszútávfutók általában vékonyabbak, hiszen minél kisebb súly, annál kevesebbet kell cipelni értelemszerűen, de nekem nem célom az, hogy a legjobbak közé bekerüljek, én csak a testem karbantartása végett űzöm ezt a sportot.

Riporter: A test karbantartása végett 8-12 km-t futni 5 héten keresztül. Ez több mint a test karbantartása.

János: Ez a világharmóniafutás talán egy kicsit kivétel volt.

Riporter:Portugáliából indult a világharmóniafutás, Spanyolország területén futottatok keresztül, ott gondolom óriási hőség volt, ami talán megviselte a szervezetet.

János: Érdekes módon Spanyolországban, mivel ez március elején volt, nem volt akkora hőség, de nagyon erős széllel, viharos széllel kellett megbirkóznunk, a hőség Franciországban jött: 25-30fok közötti hőmérsékletek voltak.

Riporter: Mivel küzd meg az ember mondjuk a fejében ilyen 8-12 km-es futás közben? Elmondom, hogy mire gondolok, talán ez segít: szokták azt mondani, hogy olyan nagy mennyiségű boldogsághormon, endorfin szabadul fel ilyen megerőltető testmozgás közben, hogy az ember úgy érzi magát, mint hogy ha a föld fölött lebegne, vagy szerelmes lenne, merthogy olyan erőteljes eufória keríti hatalmába.

János: Ez így van és még hozzájön az, hogy a világharmóniafutáson fáklyával futunk, és az emberek érzik ezt, megérzik tudatosan és köszöntenek, tapsolnak, üdvözölnek, és ez még plusz ad egy boldogságot, úgy hogy nagyon különleges élmény futni.

Riporter: Ez egy doppingszer...

János: Ez így van. Erre rá is lehet szokni.

Riporter: Milyen súlya van ennek a fáklyának?

János: Kb. másfél kg.

Riporter: És ezt az ember váltogatja a kezében?

János: Lehet, persze, természetesen.

Riporter: És ég nyilvánvalóan, mert fáklyáról van szó, ez a tűz nem zavarja az ember a munkavégzését vagy a futását?

János: Nem olyan hatalmas ez a tűz, de meg kell jegyezni, hogy teljesen víz és szél álló, tehát nem tudja elfújni a szél, és eső sem tudja kioltani, úgyhogy ez csak ég.

Riporter: 24 éves vagy és két éve kezdtél el futni. Én nem is tudom elképzelni, hogy mi mindennek kell történnie két év alatt ahhoz, hogy az ember vállalkozzon egy ilyen óriási megterhelő futássorozatra, mint például a világharmóniafutás.

János: Kb. két évvel ezelőtt megfogalmazódott bennem, hogy el kellene kezdeni valami komolyabbat sportolni, és az akkor munkahelyemen volt egy kollégám, aki elhatározta, hogy negyvenéves korára lefutja a maratont. Előtte nem volt túl sportos alkat, ülőmunkát végzett, nagy pocakkal, de elhatározta, hogy 40 éves korára lefut egy maratont, és nagyon keményen küzdött, elindult kisebb versenyeken, szép eredményeket ért el, és tulajdonképpen ő inspirált arra, hogy elkezdjek futni. És ahogy elkezdtem futni néhány hét múlva lefutottam egy félmaratont, ami nagyon jó idővel sikerült, és akkor rájöttem, hogy megtaláltam azt a sportot, ami nekem kell.

Riporter: De mi történt: elkezdett futni 22 évesen, rögtön annyira beleszerettél, ebbe a sportba, hogy elhatároztad, hogy ekkor ez most már életed része lesz. Mert most már ez az életed része.

János: Ez így konkrétan nem határoztam el, csak jött, hogy az életem része lett. Azért szeretem ezt a sportot, mert nagyon jól ki tudom kapcsolni az agyam futás közben, nem kell gondolkodnom semmin. Pihentet tulajdonképpen.

Riporter: Ez tulajdonképpen nevezhető egy életmódváltásnak, ami két évvel ezelőtt megtörtént. Erre szükség van vagy csak úgy magától jött?

János: Erre akkor nagyon szükségem volt nekem.

Riporter: És mi a pozitív hozadéka? Hogyan érzed magad két év óta?

János: Összehasonlíthatatlan a különbség, tehát ha az ember egy egészségesebb, jóval egészségesebb testben él, akkor boldogabb is, mint hogyha nem annyira egészséges a teste.

Riporter: Akkor egy másik közmondás is létezik, ugye én egy görög közmondással kezdtem, de van egy másik is, hogy ép testben ép lélek, és hogyha a test rendben van, karban van tartva, akkor a léleknek is jobban tesz és felfelé húzza.

János: Ez egészen biztosan így van.

Riporter: Kikkel találkoztál Portugáliában az indulásnál, tehát profik, maratonfutók, ultramaratonfutók vagy bárki elindulhatott ezen a világharmóniafutáson, hiszen az, hogy 45 európai fővároson haladt keresztül ez a történet, ez nem feltétlenül a fizikai igénybevételről szól, hanem a népek barátságáról. Ez a fő célja a szervezőknek.

János:Ez így van, nem féltétlenül a profi futókat emelném ki, hanem polgármesterekkel találkoztunk, gyakorlatilag az összes nagyobb városban, úgy a fővárosokban és mindenhol, valamint ami még említésre méltó, hogy iskolákat látogattunk meg, gyerekekkel találkoztunk, és próbáltunk nekik népszerűsíteni ezt az eszmét.

Riporter: De ezt hogy: futás közben betértetek egy iskolába, elmondtátok, hogy milyen jó futni?

János: Így van a helyi szervezők szervezték meg nekünk az iskolai találkozókat, és ott a fáklyával próbáltunk egy kicsit népszerűsíteni az eszmét: a barátságot és a harmóniát.

Riporter: Hát akkor én is felteszem ezt a kérdést, hogy miért jó futni?

János: A sport oldaláról, vagy pedig a világharmónia futás oldaláról?

Riporter: Most nézzük a sport oldaláról, mert a világharmóniafutás oldaláról már így azt hiszem mindenki érzi.

János: A futás többek között azért is nagyon jó, mert az egyik olyan sport, amely az összes izmot megmozgatja, rendkívüli mértékben használod a testedet futás közben. Valamint minden körülmények között tudod űzni, mert veszel egy futócipőt, és elkezdesz futni, nem egy helyhez vagy emberekhez vagy kötve, mert magányosan is tudod űzni ezt a sportot.

Riporter: Azt lehet hallani, aki pl. városban fut, vagy nagyvárosban, az egész világon nagyon elterjedt az, hogy akik rohanó életmódot élnek, menedzserek, azok futással vezetik le a feszültséget. Hogyha az ember betonon fut, akkor egyrészt tönkreteszi a térdét, másrészt hogyha nagyvárosban fut, pl. nagy hidakon keresztül, vagy forgalmas utak mellett, akkor nagyon rövid idő alatt többet árt magának, mint amennyit használ, hiszen olyan mennyiségű szennyező anyag rakódik le a tüdejében, mint hogyha sok cigarettát szívna el. Tehát a futáshoz azért gondolom, mégis csak kell egy szabad terep, vagy egy jó levegőjű nyitott tér.

János: Az a legideálisabb, hogyha nyitott terepen a várostól egy kicsit messzebb futunk. De ha nem tudjuk ezt megtenni, ha városban kell futnunk, szerintem megkockáztatom, hogy többet használ, mint árt. Egyébként a városban is lehet olyan helyeket találni, gondolok itt a Margit-szigetre, ami nem olyan nagyon szennyezett levegőjű terület.
Portugáliában és Spanyolországban milyen terepen futottatok?
Teljesen változó, de általában az aszfalton az út mellett futottunk a fáklyával.

Riporter: Bárki csatlakozhat a világharmóniafutáshoz, merthogy Budapestre érkezik ez a 45 európai fővárost érintő világharmóniafutás. Egyszerűen csak beáll a sorba, kap egy fáklyát és kész?

János: Ez így van, bárki csatlakozhat ehhez a futáshoz, és úgy tud csatlakozni, hogyha megnézi, hogy az ő lakóhelyéhez közel megy-e el a futás, ez pedig a www.worldharmonyrun.org honlapon tudja megnézni, hogy merre is halad éppen aktuálisan a futás.

Riporter: Tehát akkor bárki csatlakozhat a Világharmóniafutáshoz. Egy görög közmondással kezdtük, én ezt a görög közmondást most kiegészítem: tehát a futás nemcsak egészségessé teszi az embert, hanem fiatallá és széppé is, és a kiegészítés, az, hogy ráadásul a népek barátságát is elősegíti. Derekas János maratonfutót hallották.